Danny, a varázslatos kisfiú, aki különleges képességgel rendelkezik, miszerint "ragyog",szüleivel együtt a hegyekbe költözik, télen... Az apa feladata rendben tartani a szállodát, de a Panoráma hotel gonosz... meg akarja szerezni a fiút, magába szippantani és örökre elnyelni....
A 217-es szoba, a bál, az elnöki lakosztály, véres ütő... hajtól ragcsos. Az élősövények, a hószán, a kisfiú a csúszda mélyén, kiloccsant agyvelő a falon, az előző gondnok szelleme... bemersz lépni a házba, és hagyod magad megőrülni?
Részesetbe kerül a fõnév, ha a Kinek/minek a részére? Mi célból? kérdésekre akarunk válaszolni vele. Egyes számban a részeseset ragja a -n, többesszámban -in.
Ha a fõnév e-re vagy i-re végzõdik, többes részesben az e/i összeolvad a részes rag i-jével, és hosszú í lesz belõle: líre "dal" - líren "dalnak" - líri "dalok" - lírín "daloknak" tári "királynõ" - tárin "királynõnek" - tárí "királynõk" - tárín "királynõknek"
Példák a részeset alkalmazására:
Részesbe kerül a fõnév, ha õ a mondat cselekményének közvetett érintettje: I Elda antane i parma i tárin. A tünde odaadta a könyvet a királynõnek. A királynõ itt a cselekmény "kedvezményezettje", ezért részesesetbe kerül. A cselekmény tárgya a könyv, közvetlenül arra irányul, így az tárgyesetbe kerül.
Bizonyos célhatározós kifejezésekben is használjuk a részesesetet: I Elda tulle cendien i parma. A tünde azért jött, hogy elolvassa a könyvet. Itt a tündének az a célja, hogy a könyvet elolvassa. Quenyában ezt a megfelelõ ige (olvas = cenda) igenévi (gerund) alakjának (cendie) részesetbe tételével érhetjük el (cendien). A tünde azért jött, hogy a könyvet olvassa. = A tünde jött a könyvet olvasni. = A tünde abból a célból jött, hogy a könyvet olvassa.
VARÁZSLÉNY-SULI!!! Nevelj sárkányt, unikornist, főnixet, balrogot vagy trollt!