Danny, a varázslatos kisfiú, aki különleges képességgel rendelkezik, miszerint "ragyog",szüleivel együtt a hegyekbe költözik, télen... Az apa feladata rendben tartani a szállodát, de a Panoráma hotel gonosz... meg akarja szerezni a fiút, magába szippantani és örökre elnyelni....
A 217-es szoba, a bál, az elnöki lakosztály, véres ütő... hajtól ragcsos. Az élősövények, a hószán, a kisfiú a csúszda mélyén, kiloccsant agyvelő a falon, az előző gondnok szelleme... bemersz lépni a házba, és hagyod magad megőrülni?
A genitivust általában birtokos esetnek szokták fordítani, azonban ez így nem fedi teljesen a valóságot. Kétségtelen, hogy nagyon sokszor birtokos szerkezettel fordítjuk magyarra: alcar Eruo "Eru dicsõsége"; rancu i Eldo "a tünde karjai" stb.. Alighanem pontosabb, ha úgy írjuk körül, hogy a genitivussal általában eredetet, származást, valamihez tartozást, rész-egész viszonyt fejezünk ki. A genitivus ragja egyes számban az -o, többes számban az -on.
Példák:
macil "kard" - macilo "kardé" - nasta macilo "a kard hegye" taure "erdõ" - taureo "erdõé" - ende taureo "az erdõ közepe" Ha a fõnév a-ra végzõdik, genitivusban az a kiesik, helyét az o veszi át: alda "fa" - aldo "fáé" - olwar aldo "a fa ágai"
Többesszámban az az érdekesség történik, hogy a többes genitivus ragot a többesszámban álló fõnévhez kapcsoljuk hozzá, tehát voltaképpen kétszer szerepel ugyanabban a szóban a többesszám jele: egyszer "alapból", egyszer pedig a többes genitivus-rag részeként:
Ha a birtokos szerkezettel fizikai birtoklást, tulajdonlást akarunk kifejezni, akkor fordulhatunk a possessivushoz. Tolkien ezt így magyarázta valahogy: ha azt mondjuk, hogy róma Oromeo, "Orome kürtje" (genitivus), akkor quenyában ez azt jelenti, hogy a kürt Orométól származik, õ készítette, hozzá kötõdik valamiféleképpen. Ha viszont azt mondjuk, hogy róma Oroméva, "Orome kürtje" (possessivus), akkor ez annyit tesz, hogy a kürt most éppen Orome tulajdonában van, az övé. Egy másik lehetõsége a possessivus alkalmazásának, amikor valakinek/valaminek az állandó, örök tulajdonságát akarjuk leírni. Pl. az elsõ bekezdésben említett alcar Eruo "Eru dicsõsége" valójában helyesebb lenne úgy, hogy alcar Eruva, hiszen a dicsõség Erunak állandó attribútuma. Van a possessivusnak egy olyan árnyalata is, amikor a fõnév valamiféle jelzõs szerepbe kerül általa. Ilyen lehet pl. anyagneveknél: maltava rie, "aranyból való korona" (malta "arany (a fém)", rie "korona"). Hasonló, jelzõi értékû konstrukció: osto súríva, "szelek városa = szeles város" (osto "város", súre [súri-] "szél").
A fentiekbõl már látható, hogy a possessivus ragja egyes számban a -va, többes számban -iva.
Elda - Eldava - Eldaiva síre - síreva - síríva Ha a fõnév r-re, l-re, n-re végzõdik, akkor egyik lehetõség, hogy a -va egy e kötühanggal kapcsolódik a szótõhöz, a másik pedig, hogy a rag kötõhang nélkül, -wa alakban kerõl a szó végére: olor - olorwa/oloreva - oloriva macil - macilwa/macileva - maciliva Ha a ragozott alakban egyes számban három vagy annál több rövid szótag kerül egymás mellé, akkor az e kötõhang megnyúlik: Orome - Oroméva tyalie - tyaliéva
VARÁZSLÉNY-SULI!!! Nevelj sárkányt, unikornist, főnixet, balrogot vagy trollt!