Igeragozás 1.

a) Az igék osztályai

A quenyában elõforduló igéket aszerint osztályozhatjuk, hogy tövük milyen hangra végzõdik. Ennek alapján megkülönböztethetünk A-tövû (azaz a-ra, ta-ra, ya-ra végzõdõ tövû) igéket (pl. mapa-, ranya-, vanta-); ún. primer igéket, amelyek töve mássalhangzóra végzõdik (pl. car-, mat-, wil-, nut-). Kisebb számban elõfordulnak még U-ra végzõdõ (pl. lutu-), illetve I-re végzõdõ töv? (pl. sati-) igék is.
Az igéket a szótárban is tõalakjukban szokás feltüntetni. A fenti osztályozásnak az igeragozásban van jelentõsége.

b) Személyragok

Ahhoz, hogy az igeragozásba belevághassunk, tekintsük át, milyen személyragokat használ a quenya nyelv. Quenyában a személyragok szorosan kapcsolódnak a személyes névmásokhoz, voltaképpen azok rövidült, az ige végéhez toldalékolt változatai. A legtöbb személyragnak van rövidebb és hosszabb alakja is, illetve, mint látható, az egyes szám harmadik személyõ ragoknak több változatát is ismerjük. Ennélfogva a következõ személyragokat lehet felsorolni:

Esz. 1. sz. –nye, -n
Esz. 2. sz: -lye, -l (tisztelettudó) -tye (közvetlen)
Esz. 3. sz: -rye, -s (nem nélkül) -ro, (hímnem) -re, (nõnem)
Tsz. 1. sz: –lme (inkluzív), -mme (exkluzív), -lve (duális) (GyU javított kiadás idején)
Tsz. 2. sz: -lye, -l
Tsz. 3. sz: -nte

c) Az igék fõnévi igenévi alakja

A, U, I-tövû igék esetében a fõnévi igenévi alak megegyezik a szótári alapalakkal:
mapa (fogni), ranya (vándorolni), vanta (gyalogolni), lutu (úszni, lebegni), wili (repülni, vitorlázni)
Primer igék esetén a szótõhöz egy e hang kapcsolódik, így alakul ki a fõnévi igenév:
care (csinálni), mate (enni), wile (repülni), nute (kötni) stb.

d) Az aorista jelen idõ

Az aorista kifejezés egyfajta jelöletlen idõt jelent; Tolkien a klasszikus görögbõl vette az elõképét; csak míg a görögben az aorista alakok általában múlt idõben zajló dolgokat írnak le, quenyában az aoristát a jelen kifejezésére használjuk. A jelöletlenség alatt azt értem, hogy az aorista afféle általános jelen: használatával nem határozom meg konkrétan, hogy az illetõ cselekvés/történés mikor megy végbe: ezért egyaránt használható általános igazságok („A Föld a Nap körül kering.”), ismétlõdõ, rendszeres cselekedetek („Iskolába járok.”) illetve konkrétan most zajló cselekmények („Iskolába megyek.”) leírására. Épp ez a különbség a késõbb tárgyalandó folyamatos jelennel: ez utóbbi csak az épp most zajló cselekedetekre vonatkoztatható.

e) Aorista, ha az ige elõtt alany áll

A quenya nyelv jellegzetessége, hogy ha az ige elõtt alany áll („A tünde énekel.” „A Nap ragyog.”), akkor az igéhez ezután nem kapcsolódik személyrag, 3. személyû sem. Ennélfogva egyes számban úgy képezzük a jelen idõt, hogy az alany után az ige fõnévi igenévi alakját tesszük: I noldo lire. Anar sile. I Nauco mate salpa. Többes számú alany esetén az igének is többes számban kell állnia, ezért végére a többes szám jelét, az r-t oda kell tennünk. A/I/U töv?eknél ez közvetlenül megtehetõ: I Eldar ranyar i tauresse. „Laurie lantar lassi súrinen…”. Primer igéknél az történik, hogy a szóvégi e hang i-re változik (pontosabban visszaváltozik, a quenya eredeti fejlõdésének megfelelõen), és ehhez kapcsolódik az r, mint a többes szám jele: I noldor lirir. I eleni silir. I Naucor matir salpa.